Események

h k s c p s v
 
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
31
 

Kéménytüzek

Kéménytüzek
A hidegebb időjárás beköszöntével megnövekedett a kéménytüzek száma
A szilárd tüzelésű fűtésrendszerek, cserépkályhák, kandallók nagymértékű térhódításával, valamint a hidegebbre fordult időjárással egyenes arányosan nőtt a kéménytüzek száma. Szinte nincs olyan nap, hogy ne kelljen ilyen jellegű eseteknél beavatkozniuk a tűzoltóknak. A megelőzés érdekében fogalmaztunk meg néhány jó tanácsot, hogy elkerülhetők legyenek a kéményben keletkező tüzek!
Azokban a háztartásokban, ahol szilárd tüzelőanyaggal fűtenek, a szilárd anyagok, vagy olaj égetésekor keletkező korom lerakódik a kémény falára. Az egyre vastagabb koromréteg leszűkíti a kémény belső keresztmetszetét, és a távozó magas hőmérsékletű füst hatására akár meg is gyulladhat. Hogy ezt elkerüljük, az alábbiak szerint járjunk el:
• csak száraz fát, vagy erre alkalmas éghető anyagokat használjunk!
• háztartási hulladékokkal üzemeltetni a fűtőberendezéseket szigorúan TILOS!
• fáradt olajjal üzemeltetni a fűtőberendezést szigorúan TILOS!
• tüzelőberendezéseket nem szabad túlterhelni, egyszerre sok fát rátenni!
• szellőztessen rendszeresen!
A nem rendeltetésszerű használat jelentős anyagi kárral és esetenként súlyos sérülésekkel járó tűzesetekhez is vezethet. Több korom rakódik le az olyan égéstermék-elvezető rendszerben, amelyben hulladékot vagy más, nem megfelelő tüzelőanyagot – lakkozott, festett, vagy nedves fát – égetnek. A lerakódott koromréteg fűtés során izzani kezd, meggyullad és akár kéménytűzhöz is vezethet, a kéményről a tűz pedig másodpercek alatt átterjedhet a ház tetőszerkezetére és egyéb részeire. Fontos a megfelelő égési levegő biztosítása a tüzelőberendezés helyiségében. A szilárd-tüzelés, ezen belül a fatüzelés igényli fajlagosan a legtöbb égési levegőt. A kevés levegő miatt nő a koromképződés, nő az elégetlen gázok okozta veszteség, és nő a kátrány, szurok lecsapódás mértéke. A nyílt égésterű fűtőeszközök a szoba levegőjét használják el az égés során. Ezek jól szigetelő ajtók és ablakok esetén nem jutnak elég levegőhöz és – legyen bármennyire jó huzata is a kéménynek – másodpercek alatt veszélyes mennyiségű szén-monoxid jöhet létre. Ezért még a hideg időjárás esetén is szellőztessen rendszeresen! Amennyiben a konyhai páraelszívó és a fűtőberendezés helyisége azonos légtérben van, fennáll a veszélye a kéménybe távozó égéstermék, szén-monoxid visszaáramlásának. Ezért fokozott óvatossággal járjunk el ilyen esetben.
További kéményproblémák, amelyek tüzet okozhatnak:
• kéményajtó hiányzik, vagy nincs kettős záródása
• a kémény vakolata hézagos, repedezett
• éghető anyagú a padló borítása
• a kémény közelében – 12 cm-en belül – éghető anyagú faszerkezet van beépítve
• a kéményfalazaton épületgépészet elem (pl. villamos kötődoboz) van elhelyezve
További kockázati tényezőt jelent a kémény bélelése. Az eternitcső nem tűri jól a hőt, a melegtől elrobban, az alumínium cső pedig elolvadhat.
Ha kéményből szikrákat, vagy lángokat lát távozni, hívja a 112-es segélyhívószámot!